Nem tüntethetünk, a Kúriához fordulunk

budapest pride helsinki bizottság tüntetés kúria melegfelvonulás

A Kúria elé vitték az LMBTQ jogokért szervezett dudálós tüntetés betiltását

A Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság bíróságtól kéri egy autós demonstrációt tiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezését. Egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy a Kúria kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a veszélyhelyzet idején a demonstrációkat egységesen tiltó rendelkezések felülvizsgálatát. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy akkor se élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, ha nyilvánvalóan senki egészségét nem veszélyeztetjük vele, és a kormány éppen súlyosan csorbítana az LMBTQ kisebbég jogain.

A Budapest Pride  december 10-én, az emberi jogok világnapján autós tüntetést tartott volna az LMBTQ emberek jogegyenlőségét súlyosan sértő, elfogadás előtt álló jogszabályi változások ellen. 

Majercsik Johanna, a Budapest Pride szóvivője elmondta: „Várhatóan a december 15-én szavaz az Országgyűlés arról a jogsértő és felesleges javaslatcsomagról, amiben ellehetetlenítenék az egyedülállóként örökbefogadók (így az azonos nemű párkapcsolatban élők) örökbefogadását, a »születési nemhez való jog«  Alaptörvénybe foglalásával stigmatizálják a transznemű állampolgárokat, és kötelezővé tennék a »keresztény nevelést«. Ez ellen tiltakoztunk volna, ezért jelentettük be december 5-én a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak a Parlament melletti Antall József rakpartra tervezett demonstrációnkat.

Ezt azonban a rendőrség bármiféle mérlegelés nélkül megtiltotta. Arra hivatkoztak, hogy a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt  mindenféle gyülekezést tilt, noha a szervezők a rendezvényt a járványhelyzet szempontjából maximális gondossággal eljárva, csukott autókban ülve, maszkban és egymástól biztonságos távolságot tartva, legfeljebb 30 fő részvételével kívánták megtartani. A résztvevők dudálással és az autókra kihelyezett transzparensekkel szerették volna tiltakozásukat kifejezni az LMBTQ közösség tagjait kirekesztő, megalázó törvényalkotással szemben.

A Budapest Pride a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a Kúriához fordult, és a rendőrségi tiltó határozat felülvizsgálatát kérte. A civil jogvédők szerint a rendőrség olyan tüntetés megtartását tiltotta meg, amely a járványhelyzet szempontjából nem hordozott kockázatot. 

Valójában a járványveszély szempontjából semmiben sem különbözött volna ez a gyűlés a veszélyhelyzetben minden korlátozás nélkül szabadon végezhető tevékenységektől, az áruházi vásárlástól, autós parkolástól vagy akár a közutakon történő közlekedéstől.

A civil jogvédők azt is kérik a Kúriától, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a kormányrendelet mindenfajta gyűlést egységesen és kategorikusan tiltó szabályainak felülvizsgálatát. Ezek ugyanis szükségtelenek és aránytalanok. Márpedig az Alaptörvény szerint alapjog – ilyen a gyülekezési jog is – csak szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható. A katasztrófavédelmi törvény pedig úgy fogalmaz, hogy a kormány jogkorlátozást csak szükségesen és arányosan, a „humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából” alkalmazhat.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „a békés gyülekezéshez való jognak kitüntetett szerepe van az alapjogok rendszerében egy demokratikus jogállamban”, ezért „a békés gyülekezéshez való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a gyülekezési jog kizárólag olyan okból korlátozható, amely egy „demokratikus társadalomban szükséges”. Ez pedig feltételezi, hogy „a beavatkozás »nyomós társadalmi szükségletnek« tesz eleget, s – különösen – hogy arányos az elérni kívánt céllal”.

Ahogy Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje fogalmazott: „A rendőrség számára eleve adott a lehetőség, hogy egy konkrét gyűlés megtartását egyedi határozattal megtiltsa vagy korlátozza. A »rendes« szabályozás ezért a kormány rendkívüli intézkedése nélkül is alkalmas arra, hogy kizárja a járványhelyzet szempontjából kockázatos gyűlések megtartását és nincs szükség jogszabály által központilag előírt, általános tilalomra. Arra pedig különösen nincs, hogy az általános tilalom a járványhelyzet szempontjából veszélytelen esetben is kizárja a gyülekezési jog gyakorlását. Erre egyébként a mostani törvények sem adtak felhatalmazást a kormánynak.”

Ahogyan arra sem, hogy a kormány szíve szerint diszkrimináljon a különféle rendezvények között. Hiszen míg a demonstrációknál totális a tiltás, a járványhelyzet szempontjából hasonló kockázatokkal járó vallási rendezvények megtartását semmilyen módon nem korlátozza. Ugyanígy lehetővé teszi a zártkapus sportmérkőzéseket, és a kegyeleti jogok gyakorlása céljából engedélyezi az ötvenfős temetések megtartását is.

A Kúriának a kézhezvételtől számítva három napja van arra, hogy elbírálja a Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság keresetét.

budapest pride helsinki bizottság tüntetés kúria melegfelvonulás