Jó estét! Az én életemben elég sok most a kerek évforduló. Idén lettem 40 éves. 20 éve élek Budapesten, és szintén 20 éve, hogy a Titanic filmfesztiválon egy sötét moziteremben egy leszbikus filmet nézve magamra ismertem. 10 éve csatlakoztam a Budapest Pride szervezőcsapatához.
Pride. 20 éve, 1997-ben szervezték meg az első felvonulást. 10 éve, 2007-ben történt, hogy a rendezvényt erőszakos ellentüntetők először megtámadták. Az elmúlt húsz évben Magyarországon LMBTQ emberekként előbújtunk, elszaladtunk, szerettünk, éltünk, féltünk, ujjal mutogattunk, köptünk, nyeltünk, ünnepeltünk, kiálltunk, vagy vártuk, hogy más csinálja. Lettek új jogaink, más jogoktól megfosztottak minket. Kikértünk, felháborodtunk, követeltünk. Ellenőriztek és elszámoltattak, fenyegetőztek és leügynököztek. Kiégtünk és feltöltődtünk. Falakon dörömböltünk, kordonrácsok közül leskelődtünk. Mosolyogtunk, amikor sírni szerettünk volna, a nyelvünkbe haraptunk, amikor ordítani szerettünk volna.
Nem könnyű még LMBTQ embernek lenni Magyarországon, de nehéz úgy általában véve is embernek lenni Magyarországon. Nehéz közel kerülni valakihez, nehéz őszintének lenni magunkhoz, nehéz vágyakat dédelgetni, nehéz szeretni, nehéz kiszűrni a zajt, nehéz jogokat formálni egyáltalán, amikor úgy tűnhet, túl sokan dolgoznak ellened. Nehéz nevetni bármin, mert a mai hírcsárda holnapra valósággá válhat. Nehéz tüntetésekre járni és hazamenni onnan nyert ügyek nélkül. Nehéz felállni, ha nem tudod, kiállnak-e melletted a többiek. Nehéz hinni a demokráciában, ha hataloméhes disznók igazgatják. Nehéz dolgozni úgy, ha kiveszik alólad a széket. Nehéz önmagunknak lenni. Nehéz szabadnak lenni.
De nem lehetetlen. Megtesszük minden nap. Megteszitek minden nap. Biztos vagyok benne, hogy ebben a teremben mindenki aktívan tesz érte, hogy ez az ország egy élhetőbb, szabadabb hely legyen nemcsak LMBTQ embereknek, hanem mindenkinek, aki itt boldogulni akar. Mi, akik itt vagyunk, még biztosan nem adtuk fel. Folyton keressük a módját, hogy hogy menjünk tovább, hogy lássuk meg a jót a szarban, hogy vájjunk réseket a falakon, hogy képzeljük el, jobb is lehet. A sikerekre, a jó példákra koncentrálunk, arra, ami megerősít, és olyan dolgokra, melyek közelebb hoznak önmagunkhoz és másokhoz. Nem tudom, hallottátok-e például, hogy ma a német szövetségi parlament megszavazta az azonos nemű párok házasodási és örökbe fogadási jogát. Németország így hamarosan a huszadik ország lesz a világon, ahol azonos nemű párok szabadon házasodhatnak.
Teremtsük meg a saját szabadságunkat! Ne várjunk, hogy alkalmas legyen az idő! Legyen 2017. július 8-a a következő közös sikerünk, egy szabadabb Budapest Pride Felvonulás!
Szabad pride-ot és szabad életet kívánok mindenkinek!
