Kínzás vagy kiút címen jelent meg szervezőnk, Filó Manyi cikke a Mércén

Magyarország az elmúlt években “illiberális zarándokhellyé” változott, számos, a “tradicionális értékrendet képviselő” konferencia lelt nálunk “menedékre”. Ezek közös jellemzője, hogy szervezőik és képviselőik ultrakonzervatív, antifeminista, homo- és transzfób személyek,, gyakran vallási fundamentalisták. Már nem először lép fel nálunk a a fenti témákban otthonosan mozgó, The International Federation for Therapeutic and Counselling Choice (IFTCC) sem, ami a reparatív terápiáknak nevezett, rendkívül traumatizáló, “meleggyógyító” lobbi, az átnevelő táborok egyik úttörője és propagálója.

Amellett, hogy a Budapest Pride aktivistája, Filó Manyi civilben pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának is tagja. Október 16-án egy nagyon-nagyon hosszú és megterhelő napot töltött egy zártkörű, magát tudományosnak és szakmainak beállító konferencián, amelynek középpontjában olyan remek témák álltak, mint a “meleggyógyítás”, vagy az “átnevelő táborok” reklámozása. A konferenciát a The International Federation for Therapeutic and Counselling Choice (IFTCC) szervezte. Ez a szövetség úgy állítja be magát, mint aki eltökélten próbál “segíteni” az olyan, magukat nem heteroszexuálisént és ciszneműként definiáló embereken, akik “más úton szeretnének haladni”, akik nem akarnak homoszexuális életet élni és nem akarnak a születési nemüktől eltérni”.

Sokan lehet, nem is hallottak a reparatív terápiáról, erről a rendkívül káros, homo- és transzfób bántalmazás egyik intézményesített formájáról. A mindent elárasztó, gyomorforgató kormányzati gyűlöletpropaganda pergőtüzében talán feledésbe is merült, hogy 3 évvel ezelőtt a kormányzati szócsőként funkcionáló HírTV is tudósított már a “meleggyógyításról”, ahol próbálták a homoszexualitást választható életformaként, hovatovább életstílusként bemutatni. Trombitás Kristóf, kormányzati influenszer, pedig a köztévén értekezett arról, hogy vajon gyógyítható-e a melegség. Mintha csak egy rossz szokásról lenne szó, mint például a dohányzás, amit le lehet - és hát ha kormányzati narratívából nézzük, illik is letenni, “megtérni” a “legegészségesebb együttélési formához”. Az emberi jogi konszenzus évtizedek óta az, hogy minden ember egyenlő. Nincs szükség az LMBTQ emberek “megtérítésére”, hiszen nincs velük semmi gond, vagy rossz dolog, amit ki kellene javítani. A homoszexualitás és a transzneműség egyidősek az emberiség létezésével, és pont olyan csodálatos variációi az emberek sokféleségének, mint az ezerféle szemszín vagy hajszín, ami a természetben előfordul.

Ki lehet gyógyulni a melegségből? Sokan teszik fel ezt a kérdést. Manyi cikkében felhívja a figyelmet, hogy  bármennyire is nevetségesen és abszurdan is hangzik ez a hazug elmélet, nem lehet mellette úgy elmenni, mint mondjuk a laposföld hívők, vagy a szíriuszi ősmagyarok és társaik tevékenysége mellet. A reparatív terápiákat számos országban (a teljesség igénye nélkül többek között Németországban, Máltán, Svájcban, Kanadában és most legutóbb Új-Zélandon és Izraelben is ) betiltották az alanyokra gyakorolt rendkívül káros, traumatizáló következményei miatt. 

A cikkből kiderül, hogy a bántalmazás számos módját használják fel a munkájuk során ezek a “terapeuták”. A folyamatba gyakran kényszerítéssel kerülnek már be a “gyógyulni vágyó” személyek, ezt követően pedig az imádságtól kezdődően az ördögűzésen át, gyógyszerezésen, a verbális, sőt, fizikai bántalmazásig bezárólag különféle traumatizáló és fájdalmas kezelésben részesülnek.

A “gyógyulás” ígéretével kecsegtető, a “helyes útra” terelő reparatív terápiák és intervenciók rövid ideig lehet, hogy elérnek egy kívánt hatást - de  kívánt hatás alatt a szervezők azt értik, ha valaki heteroszexuális párkapcsolatot létesít, vagy nem éli meg nyíltan a transzneműségét. Cserébe viszont az átnevelőterápiák szorongást, depressziót, önpusztító viselkedést okoznak, öngyilkos gondolatokhoz és szerhasználathoz vezetnek. Sajnálatos módon azonban még a pszichológus szakmában is vannak olyan a tudomány pályájáról letért “szakemberek”, akik ezt tartják követendőnek, a hazaihoz hasonló propagandistákról, politikusokról nem is beszélve.

Manyi Mércén megjelent cikkében a tudományos kutatásokról, eredményekről, érvekről sokkal bővebben olvashattok, sőt, arról is beszámol, milyen volt az IFTCC konferenciáján úgy eltölteni egy egész napot, hogy annak elnöke, Dr. Mike Davidson már a reggeli köszöntőjében kiemelte, mennyire várja a közös eszmecserét a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának a tagjaival. Mindenképpen olvassátok el, nagyon tanulságos!

Ha pedig még többet szeretnétek megtudni a reparatív terápiákról, gyertek el a 27. Budapest Pride Fesztivál keretében megrendezett kerekasztal beszélgetésre! Részletek itt, a Facebook eseménynél!