Fotó: 444.hu
Az országgyűlés fideszes kétharmada megszavazta azt a salátatörvényt, amit március 31-én, a Transznemű Láthatóság Napján nyújtott be Semjén Zsolt, Magyarország kormányának nevében, amelynek 33. paragrafusa törvényben tiltaná meg a transznemű embereknek a nemük jogi elismertetését. Az anyakönyvi nyilvántartásokban a “nem”-et felváltaná a “születési nem”, amit nem lehetne megváltoztatni a személyi okmányokban sem.
“Több László van a parlamentben, mint nő. Vajon a parlamentben ülő Lászlók hogy éreznék magukat, ha Lilla szerepelne az irataikban? Nem értek egyet azzal, hogy mostantól bajszos férfiakat női kórteremben kell ápolni, csak azért, mert születésükkor nőként jegyezték be őket.” - nyilatkozta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője. “Áder János úgy is köztársasági elnök lenne, ha férfi létére Janka szerepelne a születési anyakönyvi kivonatában és személyi igazolványában? Azoknak a transznemű embereknek, akik a nemükkel és használt nevükkel nem egyező iratokat kényszerülnek majd használni, teljesen ellehetetlenül az életük.”
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke aláírásával fogják beiktatni T/9934-es “Egyes közigazgatási tárgyű törvények módosításáról” elnevezésű salátatörvényt. Ettől a ponttól kezdve nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmeket erre a törvényre hivatkozva elutasíthatják az illetékes hatóságok. Köztük azon transznemű emberek a kérelmeit is, amiket két éve tartanak felfüggesztés alatt azzal az indoklással, hogy egy megfelelő jogi szabályozást szeretnének kidolgozni rá. A valóságban viszont egy közel 20 éve működő joggyakorlatot szüntetnek be, több tízezer transznemű magyar állampolgárt kényszerítve arra, hogy a nemével ellentétes iratokkal éljen. Minden állásinterjún, hivatalos ügyintézésnél, bankkártyás fizetésnél, postai csomagátvételnél vagy egyetemi órán arra kényszeülnek majd, hogy elmagyarázzák, hogy férfi létükre miért vannak női irataik, vagy nő létükre férfi irataik. A Háttér Társaság kutatása szerint a magyar transzneműek körében már most kiugró, 24% az öngyilkossági kísérletek száma, és a magyar transzneműek 40%-át rúgták már ki amiatt, mert transznemű. A kényszerű coming outok bevezetésével ezek a számok drámaian megnőhetnek.
A 33. paragrafus szembe megy az Alkotmánybíróság 2018-as döntésével is, miszerint a nem- és névváltoztatás a transznemű emberek számára alapvető emberi jog, ezért nem elvitatható. A transznemű közösség tagjai alapvetően súlyos munkahelyi és egészségügyi diszrkiminációnak vannak kitéve, ha nem jutnak hozzá a számunkra megfelelő iratokhoz, és a helyzet csak drámaian romlani fog. Minden egyes diploma, személyi igazolvány vagy lakcímkártya bemutatásnál magyarázkodni kényszerülnek, és olyan embereknek (leendő munkaadóknak, HR-eseknek, fejvadászoknak) kénytelenek beszélni a transzneműségükről, akikkel alapvetően nem osztanák ezt meg.
A törvényjavaslat ellen több nemzetközi szerv is felszólalt, köztük az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, az ILGA és a TGEU ernyőszervezetek és az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. Az Európai Parlament elítélte a kormány transzneműek életét ellehetetlenítő törvénjavaslatát, a salátatörvény visszavonását levélben is kérték a Miniszterelnökséget vezető minisztertől és az Igazságügyi minisztertől, amit 63 képviselő aláírása nyomatékosított. Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy törvényalkotóként nagyon nehéz megértenie, hogy ennyi kutatás és tudás birtokában miért hoznak tagállamok szándékosan kárt okozó törvényeket.
