A II. világháború borzalmait követően az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. december 10-én írásba foglalta azokat azokat az alapvető emberi jogokat, melyeket minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A szervezet közgyűlésének 1950-es döntése óta ezt a napot az Emberi jogok napjaként ünnepeljük. Ezen a napon számos konferenciát, megmozdulást tartanak világszerte, idén ennek témája az Egyenlőség, az "egyenlőtlenség csökkentése, az emberi jogok előremozdítása".
A nyilatkozat nem törvényerejű, de célja, hogy diplomáciai- és erkölcsi nyomást gyakoroljon a világ kormányaira. Amint azt sajnos hazánkban is látjuk, ezeket az iránymutatásokat a jelenlegi kormány a legkevésbé sem követi. Orbán Viktor például “szépelgő handabandának” tartja az emberi jogokat, és Varga Judit is többször értekezett arról, hogy a jogállam szerinte egy definiálhatatlan, értelmezhetetlen fogalom.
A propaganda-sajtóban és a kormányban is állandóan visszatérő elem az “álcivilezés”, a “külföldi zsoldban álló szervezetek”, “hazaárulók” emlegetése, ha valaki, vagy valakik a Fidesz tudatos jogtiprása, gyűlöletkeltése, kirekesztése ellen szót emel.
Nem hagyhatjuk, hogy megfélemlítsenek, és nevetségessé tegyék, kiüresítsék, politikai játszma tárgyává tegyék az egyenlőséget, az emberi méltóságot, vagy a sajtószabadságot. Fel kell szólalnunk és cselekednünk kell ezekért az értékekért, hogy békében és biztonságban élhessünk egy olyan országban, ahol mindenki vállalhatja önmagát, a véleményét. Emlékezzünk azokra, akik a szabadságukat, biztonságukat, vagy akár az életüket is adták az emberi jogokért az olyan illiberális országokban, mint Oroszország, Brazília, Törökország, vagy épp a közelmúltban Belarusz. Ne feledjétek, "a demokrácia nem főnév, hanem ige, amit csinálni kell"!
Ezért is fontos, hogy áprilisban elmenjünk szavazni, és visszavegyük a jövőnket!
