Ádernek is közömbös az érintettek véleménye

fotó: parlament.hu

Ádert nem zavarja az emberi jogok megsértése, aláírta a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényt

Aláírta Áder János köztársasági elnök a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényt. Hiába sérti ez a transzneműek és interszex emberek alkotmányos alapjogait, a köztársasági elnök így őrködik az “államszervezet demokratikus működése felett.”

Áder János köztársasági elnökként elhíresült arról, hogy az alkotmányosság fenntartása helyett hajlamos a Fidesz–KDNP-s többség által megszavazott törvények aláírására, hiába tiltakozik az ellenzék, hiába tüntetnek az állampolgárok, illetve szólalnak fel hazai és nemzetközi szervek. A „Ne írd alá, János!” felszólítás/kérés 2013-ban vette be magát a köztudatba, sajnos hét évvel később is csak csalódást hordoz. A Taigetoszként is emlegetett köznevelési törvény után most a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényt írta alá. 

A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi (2001-es, 2005-ös, 2007-es, és 2018-as) döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog. A törvény nyíltan szembemegy az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetesjoggyakorlatával is. 

Március 31-én Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be azt a 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazza, amely adat nem változtatható meg. 

Május 18-án, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség. 

A törvényjavaslatnak hazai és nemzetközi szinten is nagy visszhangja volt: 

  • Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki ellene
  • A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen. 
  • Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat.
  • Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen.
  • 63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri. 
  • Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását. 
  • Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak. 
  • Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában.
  • A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték. 

Mi nem adjuk fel a küzdelmet a jogsértő törvény ellen. Felszólítjuk Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az  Alkotmánybíróságnál a törvény megsemmisítését, mivel az alaptörvény-ellenes.. Az Alkotmánybíróságtól pedig azt várjuk, hogy erősítse meg újra, amit az elmúlt években a testület már többször is kimondott: a transz és interszex embereknek alapvető emberi joga a nem- és névváltoztatás lehetősége.