A magyar emberek leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő kérdésekben elvben egyenlőség- és elfogadáspártiak, de konkrét jogintézmények, mint a házasság és az örökbefogadás kiterjesztését nehezen fogadnák el, ahogy saját LMBTQ hozzátartozóikkal és ismerőseikkel szemben is többségükben elutasítóak. A magyarországi LMBTQ emberek és közösségek számára biztonságosabb, boldogabb és szabadabb élet megteremtéséhez az LMBTQ emberek előbújása mellett következetes, széles körű ismeretterjesztésre van szükség és – egy friss kutatás által is igazolt – kifejezett társadalmi igény. Az a több tízezer LMBTQ ember, aki ma Magyarországon felvállalja önmagát, teljes joggal lehet büszke saját bátorságára.
A Kantar Hoffmann és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány együttműködésében létrejött friss kutatás a többségitől eltérő szexuális irányultságok elfogadottságát vizsgálta a magyar lakosság körében.
A kérdések egy része általános, elvi szintű állásfoglalásokra irányult. A válaszokból az derült ki, hogy a magyar emberek az egyenlőség hívei, elvi szinten legalábbis. A válaszadók nagy többsége, 78%-a egyetértett azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális orientációtól függetlenül. Ezt a megengedő hozzáállást erősíti, hogy a kutatásban részt vevők egy igencsak meggyőző 77%-a gondolta úgy, hogy egyetlen gyereknek sem kellene attól félnie, hogy elutasításban részesül, ha elmondja a szüleinek, hogy meleg vagy biszexuális. Ugyanakkor egyértelműen megjelenik annak felismerése, hogy ez a gyakorlatban a legtöbb esetben nem így működik: a többség, 69% szerint sokan kényszerülnek arra, hogy titokban tartsák a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációjukat. Ezt az adatot húzza alá az a tudásvágy, ami szintén kiolvasható a válaszokból. A megkérdezettek 82%-a inkább egyetért vagy teljesen egyetért azzal, hogy a tanárokat és az egészségügyben dolgozókat fel kellene készíteni arra, hogy meg tudjanak válaszolni homoszexualitással és transzneműséggel kapcsolatos kérdéseket.
Lássuk, mi a helyzet, amikor konkrét jogi intézkedésekről kell állást foglalni. Akármennyire is szeretnének hinni abban, hogy az azonos neműeket is megilleti a szerelem joga, a válaszadók jelentős része ódzkodik attól, hogy ez az ideál a gyakorlatban konkrét jogi intézmények formájában megjelenjen. Ha holnap reggel azt olvasnák a hírekben, hogy Magyarországon az azonos nemű párok is köthetnek házasságot, hogy éreznének, szól a kérdés. Ezt a kitöltők közel fele, 43%-a, nemtetszéssel, ugyanennyi közömbösen fogadná, és csupán 12% jelezte, hogy örülne a hír hallatán. Az azonos nemű párok általi örökbefogadás támogatói ugyanennyien vannak, itt viszont az ellenzők javára dől a mérleg nyelve 52%-os aránnyal, 33%-nyi közömbös válasz mellett.
Ahogy a kérdések még személyesebb irányt vesznek, úgy csökken tovább a kiállás az egyenlőség és elfogadás általános eszméi mellett. A kitöltőknek csupán 19%-a örülne annak, ha egy ismerősük nem titkolná tovább azt, hogy meleg, leszbikus vagy biszexuális. A skála túlvégén helyezkednek el azok, akik megszakítanának minden kapcsolatot az ismerősükkel, ők 11%-ot tesznek ki a teljes mintából. Ennél nagyobb hajlandóságot mutat 30%-nyi válaszadó, aki próbálná elfogadni, de ennek ellenére negatívan befolyásolná az ismerőssel való kapcsolatát annak előbújása. A legnagyobb halmazt a közömbösek alkotják a maguk 37%-ával. Családtag előbújásával kapcsolatban érthetően kevésbé mutatkoznak közönyösnek a válaszadók: többen, a kitöltők negyede, fogadná pozitívan, 36%-uk pedig megpróbálná, de úgy gondolja, hogy romlana a kapcsolatuk a bejelentés után. A teljes elutasítást 8% választaná, a közömbös közepet pedig 27% képviseli. Az elfogadók és a közömbösek együtt mindkét esetben a válaszadók több mint felét teszik ki (56% ismerős esetében és 52% családtagnál), az ellenérzők pedig szűk kisebbségben vannak (41%, illetve 44%), de a számuk még így is lesújtóan magas. A családtagok előbújását negatívan értékelők aránya egyébként hajszálra egybeesik egy nemrég közzétett európai reprezentatív kutatás számaival, melyben többek között meleg vagy leszbikus családtaggal kapcsolatos attitűdöt is vizsgáltak. Az a kutatás azt találta, hogy a magyar lakosság 44%-a szégyellné, ha egy közeli rokona meleg vagy leszbikus lenne.
A válaszadóknak azon 21%-a, amely rendelkezik LMBTQ ismerőssel vagy családtaggal, minden jogegyenlőséggel kapcsolatos kérdésben jóval támogatóbb az átlagnál. A körükben az átlaghoz képest háromszor nagyobb a pozitív hozzáállás az egyenlő házasság bevezetéséhez, míg az LMBTQ ismerősökkel nem rendelkezőkhöz képest hétszeres.
Az adatok ismét csak megerősítik azt a gyakran hangoztatott nézetet, miszerint a magyar társadalom leginkább LMBTQ emberekkel való személyes kapcsolatok, ismeretségek útján válhat elfogadó és támogató közeggé, hiszen jelenlegi formájában nem az. Ugyanakkor ilyen ellenséges közegben LMBTQ emberektől sem elvárható, hogy tömegével előbújjanak, hiszen túl sok a vesztenivalójuk, családi, baráti, kollegiális és egyéb kötelékeik épsége, gyakran megélhetésük biztonsága forog kockán. Ezeknek az eredményeknek a tükrében még inkább érthetővé válik, miért is lehet büszke magára, aki LMBTQ emberként előbújik Magyarországon.
Az is nyilvánvaló, hogy a közeli családnak, elsősorban a szülőknek hatalmas a szerepe és felelőssége abban, hogy egy LMBTQ fiatal milyen képet alakít ki önmagáról, gyűlölni fogja-e magát vagy sem olyasmiért, amiről nem tehet. Ha egy gyerek a legintimebb, érzelmileg, gazdaságilag és egyéb módon függő kapcsolataiban az őt körülvevő felnőttektől elfogadást kap, akkor drasztikusan megnő az esélye annak, hogy boldog, kiegyensúlyozott életet éljen, tartalmas, minőségi társas kapcsolatokkal. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az ellenséges társadalmi kontextusban is számos olyan család él, amelynek tagjai jelenleg normabontó módon elfogadó, bátorító, szeretetteljes hátteret adnak előbújt LMBTQ embereknek. Még ha egyelőre úgy tűnik, kisebbségben vannak az ilyen szülők, családok, fontos és példamutató kiállásukra szintén méltán lehetnek büszkék.
A kutatás másik jövőbe mutató tanulsága, hogy a válaszokban megjelenik a tudáshiány mint probléma, és az igény az ismeretterjesztésre, személyes és társadalmi szinten egyaránt. A családi elfogadásban mért arányszámokból kiderül, hogy leggyakrabban a megfelelő ismeret és tudás hiánya lehet az, ami az elfogadás útjában áll, hiszen a kitöltők 36%-ánál a valószínűsített elutasítás mellett ott a szándék a megértésre és elfogadásra.
Ahogy a szeretet nem csak érzés, hanem viselkedés, úgy az elfogadás mint ideál sem ér semmit önmagában, ha nem követi pozitív, támogató hozzáállás a hétköznapokban. Ahhoz, hogy Magyarországon tovább nőjön az elfogadás az LMBTQ emberek és közösségek irányában, egyaránt fontos maguknak az LMBTQ embereknek a személyes bátorsága, a hozzájuk közel állók támogatása, és a többségi társadalomban megvalósított folyamatos ismeretterjesztés a szexuális és nemi kisebbségekkel kapcsolatban. Ezért is tartjuk fontosnak és köszönjük a Kantar Hoffmannak a támogatást, amelyet a kutatás elvégzéséhez ajánlott fel a Budapest Pride csapatának.
A Budapest Pride Fesztivál idén először a nemzetközi Pride hónaphoz igazodva több mint 90 programot kínál június 8. és július 8. között mindazoknak, akik többet szeretnének tudni ezekről a közösségekről, és évközben is azon dolgozik, hogy Magyarországon az LMBTQ emberek minél nagyobb személyes biztonságban és társadalmi elfogadottságban élhessenek. 2018. július 7-én 14.00 órától a Városligeti Fasoron a Budapest Pride Felvonulásra várjuk azokat, akik egyet értenek azzal, hogy minden embernek joga van szabadon szeretni, szexuális orientációtól függetlenül.
INFO:
Magyarországon az azonos nemű párok 2009. óta bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek. Jelzi a törvényalkotói óvatosságot, hogy a házasság intézményének megnyitása helyett egy csak azonos nemű párok számára fenntartott, a házasságnál kevesebb jogot biztosító törvénykezés van érvényben hazánkban. A bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítési eljárásban sem. Ami az örökbefogadást illeti, jelenleg melegek és leszbikusok örökbe fogadhatnak ugyan gyermeket, de párjuk nem lesz jogilag örökbefogadó szülője az általa is nevelt gyermeknek. További nehezítés, hogy a törvény előnyben részesíti a különnemű párok általi örökbefogadást, tehát azonos nemű pár egyik tagja csak olyan gyermeket fogadhat örökbe, aki különnemű párok között nem talált jelentkezőre.