KEHI válasz #2

Tisztelt dr. Harmati Zita!

2014. június 20. napon kézhez kaptuk levelét, amelyben, véleményünk szerint, nem nyújt kielégítő választ előző levelünkben feltett kérdésünkre, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal milyen indokok alapján vizsgálhatja az “Előbújás napi rendezvények megszervezése” című, a Szivárvány Misszió Alapítvány által lebonyolított projektet.

Bár közpénzt projektünk lebonyolításához semmilyen mértékben nem használtunk, egyetértünk abban, hogy fontos, hogy munkánk és tevékenységünk dokumentációja bármely érdeklődő állampolgár számára elérhető legyen. Ennek érdekében Előbújás napi projektünk teljes elszámolását nyilvánossá tettük elektronikus úton.

Mint korábban írtuk, nem fogadjuk el projektünkre vonatkozó értelmezésüket az ellenőrzési jogkört illetően, melynek indoklását alább olvashatja.

A hivatkozási alapként használt államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény VIII. fejezete rendelkezik az államháztartás ellenőrzési rendszeréről, amelynek elemeit a külső ellenőrző szervben (Állami Számvevőszék), illetve a kormányzati szintű ellenőrző szervekben (kormányzati ellenőrzési szerv, európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár) határozza meg. A törvény 61. §-ának (1) bekezdése szerint az „államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása”. A törvény félreérthetetlen tehát abban a tekintetben, hogy már a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogkörének meghatározása is az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás törvényessége, hatékonysága és eredményessége célját szolgálja. Erre utal az is, hogy a törvény 66. § (1) bekezdése szerint az ellenőrzési szerv intézkedési joga akkor áll fenn, ha ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg.

Ennek megfelelően az Áht. 63. § (1) bekezdése c) pontjában az „ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is” fordulat együtt értelmezendő az előtte szereplő „költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások” fordulattal. A törvény ezen szakasza tehát abban az esetben teremt ellenőrzési jogosultságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számára, ha a nemzetközi szerződés alapján a másik szerződő állam arra vállal kötelezettséget, hogy támogatását közvetlenül a magyar államnak nyújtja.

Azokban az esetekben azonban, amikor egy magánalapítvány akár nemzetközi szerződés alapján úgy kap támogatást, hogy a nemzetközi szerződés nem a magyar állam közvetlen támogatásáról rendelkezik, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak a törvény 63. § (1) bekezdésének egyetlen pontja alapján sincs ellenőrzési jogköre.

A 235/2011 (XI. 15.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 4. cikke szerint az egyezmény alapján a donor országok által nyújtott támogatások címzettje nem a kedvezményezett állam. A kedvezményezett államnak a donor országoktól érkező támogatások felhasználása tekintetében csak javaslattételi szerepe van.

Az egyezmény A mellékletének 3. pontja szerint az Ellenőrzési Hatóság szerepét az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) tölti be. Ezen nem változtat a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet sem. Megállapítható tehát, hogy Magyarország nemzetközi szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a donor országoktól származó támogatás felhasználásának ellenőrzése az EUTAF útján történik. (A társfinanszírozói szerep ezért a donor országoktól érkező támogatások ellenőrzése szempontjából szintén nem teremt ellenőrzési jogosultságot.)

Üdvözlettel:
Szivárvány Misszió Alapítvány