A rendőrség nem engedélyezi az idei Budapest Pride felvonulást

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem engedélyezte az idei Budapest Pride Felvonulást, melyet a fesztivált szervező Szivárvány Misszió Alapítvány 2012. július 7-re, a Városliget – Andrássy út – Alkotmány utca útvonalra jelentett be. A rendőrség nem először próbálja megakadályozni a felvonulás megrendezését, és a gyülekezési jog korlátozását idén is azzal indokolta, hogy a közlekedés más útvonalon nem megoldható. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a tiltás ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be. Reméljük, hogy a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezi a tiltó határozatot. A döntés a következő pár hétben várható.

">http://www.youtube.com/watch?v=OhkfDaoJ7iU::my_normal]

A felvonulás a Budapest Pride Film- és Kulturális Fesztivál része, és célja, hogy felhívja a figyelmet az LMBTQ – leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer – embereket érintő hátrányos megkülönböztetésre és jogegyenlőtlenségre. Emellett a fesztivál célja az itthoni LMBTQ-közösség építése és erősítése; a támogató heteroszexuális közösség megszólítása és bevonása; és a sztereotipikus és homofób ábrázolás elleni fellépés.

A felvonulás betiltása az LMBTQ-közösség elhallgattatásának egyik eszköze. Az utóbbi két évben Magyarországon a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság garanciái veszélybe kerültek, és a kormány intézkedései számos csoport jogainak csorbítására tettek kísérletet. Az LMBTQ-emberek jogait súlyosan sérti a 2011 áprilisában elfogadott és idén januárban hatályba lépett Alaptörvény, a tavaly decemberben megszavazott családvédelmi törvény és a februárban megalakult Magyar Családtudományi Társaság működése. Mindezek mellett a felvonulás megtiltása még inkább a társadalom peremére szorítaná a közösség tagjait.

Az idei, június 30-tól július 8-ig tartó fesztivál kiemelt témája, hogy bemutassa a magyarországi LMBTQ-közösség sokszínűségét. Mivel ez a közösség általában kevéssé látható, ezért sokszor a közösség számára sem ismert a tapasztalatok és identitások sokszínűsége. Így például a biszexuális, queer és transznemű emberek gyakran találják magukat marginalizált helyzetben, nem hallatszik a hangjuk. Azok az emberek, akik egyszerre tartoznak az LMBTQ- és más kisebbségi csoportok tagjai közé (fogyatékos emberek, nemzeti, etnikai és vallási csoportok, stb.), pedig egészen ritkán tudják megmutatni magukat identitásuk teljességében. A többségi társadalom képe az LMBTQ-közösségről végképp csak a csoport egy szűk szegmensére korlátozódik, ráadásul gyakran sztereotípiákra támaszkodik és kifejezetten homo- és transzfób.